Nagy a baj a magyar gazdaságban. Olyan nagy, hogy ez már a Holdról is látható, s talán előbb vagy utóbb még a Karmelitából is észrevehetővé válik. Visszacsúszunk a fejlődő országok közé. Vajon ez a tartós válság és a fejlett világtól való leszakadás arra sarkallja-e a magyar társadalmat, hogy megszabaduljon attól a politikai hatalomtól, amely ezt előidézte? Vélemény.
A koronavírus-járvány újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a válságok aránytalanul súlyosan érintik a kisebbségeket, illetve a társadalom perifériáján élő, egyébként is sérülékeny csoportokat, a hajléktalanokat és a menekülteket.
Hszi Csin-ping kínai elnök európai útja kapcsán számokkal bőven illusztrált táblázatot tett közzé a The Globalist, amelyből kiderül: amióta Peking 2013-ban meghirdette az Új Selyemút programot, rohamosan nőtt a kínai hitelezés elsősorban azokban az országokban, amelyek már nemigen kaptak kölcsönt Nyugaton.
Nagyon is itt az ideje, hogy a fejlett országok a bruttó hazai össztermékük 0,15-0,2 százalékát a legszegényebb országoknak adják - figyelmeztetett António Guterres ENSZ-főtitkár egy nemzetközi konferencián.
Hangsúlyos szoftverproblémák miatt többeknek is fizetniük kellett a Meta által papíron ingyen biztosított internet-hozzáférés után. A pénz azonban nem hozzájuk, hanem a szolgáltatókhoz vándorolt.
Az ENSZ szerint bár 2019 óta mintegy 10 százalékkal nőtt az internetezők száma, a világ népességének harmada továbbra sem fér hozzá.
„Adományoznak, és nem csak kölcsönadnak” a hátrányos helyzetű országoknak.
Túl lassan érnek el a vakcinák a fejlődő országokba, miközben a delta variánst már 98 országban azonosították.
A koronavírus legyőzésére fordított erőfeszítések miatt nem jut kellő mennyiségű pénz és figyelem a többi, akár gyógyítható fertőző betegségre - figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezetet.
Már fut a márciusban bejelentett 160 milliárd dolláros segélyprogram, száznál több ország kapott eddig a pénzből.
A harmadik világban lehet a koronavírus-járvány következő gócpontja. A borúlátók szerint a fertőzöttek száma a világon hamarosan elérheti az egymilliárdot, amivel emberemlékezet óta a legsúlyosabb humanitárius katasztrófa fenyeget.
Miközben a tartozásaik fizetésére is alig van pénzük, rendkívüli terhet jelent az érintett országoknak a koronavírus-járvány és az annak nyomában járó recesszió is.
Francia kutatók fedezték fel a kapcsolatot a klímaváltozás és a tengeri élőlények antibiotikummal szembeni ellenállóságának csökkenése között. Ez számunkra is rossz hír.
A kínai alapanyaggyártástól az online kereskedelemig érezteti a hatását a koronavírus a ruhaiparban is. A visszaesés ráadásul több hullámban jön, és a legsérülékenyebbeket sújtja majd a leginkább: a fejlődő országokat és az egyre kisebb árréssel működő gyártókat.
A világ tíz legnagyobb gazdaságába 2030-ra hét olyan ország is bekerül, melyeket most még csak a fejlődők közé sorolnak.
A dinasztikus családi cégeknek köszönhetik a fejlődő országok gazdasági lendületüket, ahol az elkötelezettségnek nagy szerepe van abban, hogy a hasznot nem emésztik fel a részvénytulajdonosok.
A párizsi pénzügyi és éghajlati csúcstalálkozó résztvevői nem jutottak megállapodásra a nemzetközi hajózásból származó üvegházhatású gázok kibocsátására kivetett adóról. Az adóra vonatkozó javaslatok szerint a befolyt pénzt a fejlődő országoknak juttatnák, hogy segítsék őket az éghajlatváltozás kihívásainak kezelésében.
A lazításnak vonatkoznia kell az oltásokra, a kezelésekre, a diagnosztizáláshoz és a védekezéshez szükséges eszközökre, valamint a gyártásukhoz szükséges anyagokra és összetevőkre is.
Bátran gondoljunk a nedvességre is energiaforrásként.
